Szombathelyen tartotta meg 61. kiállítását a Laguna Lakástextil Kft.
Kellett egy alkalom, hogy ne csupán új kollekcióval álljunk elő, hanem azt is megmutassuk kedves partnereinknek, hogy mivé lettünk, hova jutottunk az utolsó szombathelyi találkozásunk óta. Szükség volt némi szélcsendre a tömegrendezvények veszélyességének megítélésében. És itt voltak még az elvonási tünetek, a személyes találkozás iránti vágy, a virtuális kapcsolatok elburjánzása, az óvatos távolodás iránti ellenérzés… Ezek mind oda vezettek, hogy a Laguna Lakástextil Kft. ölelésre tárta kapuit szeptember első hétvégéjén a látogatók előtt.
Először mondjuk a végét: jól éreztük, hogy ezt már nem kell elengedni, mert a Laguna hatvanegyedik (61.!) többnapos, nemzetközi kiállítása mindvégig szerethető, és ebből már következik, hogy sikeres volt. Változás, megújhodás minden szinten - ezzel az üzenettel vártuk a vendégeinket -, a látogatók pedig értékelték, hogy mindezt nem csak mondani, hanem mutatni is van lehetőségünk. Arról a lehetőségről nem is szólva, hogy ilyen alkalmakkor a telefonvonalak mindkét végének magyar (és nem csak magyar) hangjai csodálatos módon megelevenednek, megörülnek egymásnak, szemek színét, hajtincs csavarodását, mosoly szegletét társítva a jól ismert hangszínhez.
Különlegesnek tartjuk a kereskedelem és az iparművészet között egyensúlyozó függönyös szakmánkat, melynek művelői félszavakból is megértik egymást. Nem esik nehezükre csevegni az otthonosság, meghittség és fesztelenség megteremtésének kellékeiről, feltételeiről, technikáiról. Az eszmecsere ezúttal is számos alkalommal trend fórumba, a legújabb divatirányzatokat taglaló kerekasztal beszélgetésekbe torkollott.
Ne kerteljünk, szépen fogyott az akciós függöny, mint ahogy az új kollekció eladhatóságának, eleganciájának a megítélése is kedvező volt. Esténként pedig le kellett tesztelnünk, hogy érezzük-e az ízeket, amely vállalkozásunk fontosságát, ezekben a zivataros időkben felesleges ecsetelni. A függönyösök jó társasággá szoktak összeállni, amihez nálunk az ízek mellett a hangoknak is jut szerep. Ezúttal közel száz cég képviselői tapasztalhatták meg, hogy a dolgok végeztével, amikor esténként már a zene szűri a fényt a függöny helyett, és ha valahogyan, mint mindig, tényleg úgy alakul, mi a félhomályban kitesszük a szívünket az asztalra.
Komáromi Ákos
